A Reuters hírügynökség 2008. áprilisában leközölt egy tanulmányt, mely eredetileg az Journal of the American Society of Nephrology című szaklapban jelent meg Dan Negoianu és Stanley Goldfarb, a Pennsylvaniai Egyetem kutatói tollából.
A két nefrológus arra keresett választ, hogy orvosilag valóban indokolt-e napi egy-másfél liter folyadék elfogyasztása. A közhiedelem szerint ekkora mennyiségű víz méregteleníti a szervezetet, szebbé teszi a bőrt, megelőzi az elhízást és még a fejfájáson is segít.
Először azt vizsgálták meg, hogy vajon a fokozott folyadékfogyasztás által a vese több méreganyagot szűr-e ki a szervezetből. “Valójában azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy ha több vizet iszunk, akkor ezáltal fokozzuk-e a vese működését” - nyilatkozta Stanley Goldfarb.
“A toxinokat a veséink választják ki, amelyek igen hatékonyan végzik ezt a feladatot, függetlenül attól, hogy mennyi folyadék áramlik rajtuk keresztül. Több folyadék csupán azt jelenti, hogy több vizelet képződik, de semmiképp sem növekszik az abban lévő mérgek mennyisége” - hangsúlyozta Stanley Goldfarb.
“Valójában a túl sok víz fogyasztása meglepő módon inkább rontja a vese szűrőfunkcióját.”
Megvizsgálták azt is, hogy a víz valóban csökkenti-e az étvágyat. Ami azt illeti: ha étkezés előtt valaki megiszik egy pohár vizet, az helyet foglal el a gyomorban, s így valamelyest kevesebb szilárd táplálékot képes a gyomor befogadni. Arra viszont szintén nincs bizonyíték, hogy a sok folyadék segítene a többlet-testtömeg leadásában.
Általános vélekedés, hogy a sok folyadék fogyasztásától bársonyosabb lesz a bőrünk. Bár az tény, hogy kóros vízhiány esetén a bőr szárazzá, petyhüdtté válik, de Stanley Goldfarb magyarázata szerint oly nagy az emberi bőrfelület, hogy néhány pohár víz fogyasztása nem járna látványos eredménnyel. Ráadásul nincs semmi bizonyíték arra nézve, hogy ezt a kérdést valaha valaki tudományosan vizsgálta volna.
A fejfájásra vonatkozó vizsgálatok is vegyes eredményt adtak. Az igaz, hogy a dehidratáció egyik tünete a fejfájás. Ez azonban különbözik a migréntől és a stressz által kiváltott fejfájástól. A két kutató egyébként kikérdezett egy 15 fős, migrénben szenvedő csoportot: a betegek között volt olyan, akinél a fokozott folyadékbevitel csökkentette a rohamok gyakoriságát, s volt olyan, akinél nem.
Egy átlagos ember szervezetének napi egy-másfél liter folyadékra van szüksége. Ennél nagyobb folyadékbevitel csak bizonyos esetekben indokolt és jó hatású. Például sportolók, meleg éghajlatú helyen élők, vagy bizonyos betegségben szenvedők (pl. vesekő) esetében. Ám átlagos egészségnek örvendő egyéneknél ennek nincs semmi értelme, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél pedig egyenesen káros, hiszen a sok folyadék megterheli a szivet.
Folyadékszükségletünket elsősorban ivással elégítjük ki, de sok vizet tartalmaznak az elfogyasztott élelmiszerek is, tehát: nincs rá meggyőző bizonyíték, hogy mindenkinek 1,5 liter folyadékot kellene meginnia naponta.
“Igyál akkor, amikor szomjas vagy!” - vonta le a végkövetkeztetést a két kutató.